Nemzeti mentési nap

A konferencia munkájába online kapcsolaton keresztül bekapcsolódtak a BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság és a megyei igazgatóságok szakemberei, a Belügyi Tudományos Tanács, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács tagjai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének hallgatói, valamint az önkéntes mentőszervezetek képviselői. 

A rendezvényt Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok, műveleti főigazgató-helyettes és dr. Sabjanics István ny. rendőr dandártábornok, a Belügyi Tudományos Tanács titkára nyitotta meg. Erdélyi Krisztián elmondta, hogy a konferencia a 2013-ban létrehozott Nemzeti Minősítési Rendszer nyolc szakterületére fókuszál. Sabjanics István pedig arról beszélt, hogy a tudás megosztása túlmutat egy konferencia keretein, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsot a belügyi tudományos élet zászlóshajójának nevezte. 

Az első előadásban dr. Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezetője az önkéntes mentőszervezetek magyarországi mentési tevékenységével foglalkozott, egyben áttekintette, hogyan változott az idők során a nemzeti minősítési rendszer. 

Őt dr. Mezősi Tamás, a HUNOR hivatásos mentőszervezet kutyás egységének tagja követte, aki azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket az EMERCOM orosz mentőszervezet ENSZ INSARAG minősítése során szerzett, ahol minősítőként vett részt.

A konferencián szó esett a magyarországi nemzeti minősítési rendszer búvártevékenység szakterületének fejlesztési lehetőségeiről is, Ossó János tűzoltó ezredes, a bajai katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője egy modern, négy-hat méteres falon keresztül is érzékelő radart, illetve egy épületrezgéseket analizáló, állékonyságot értékelő berendezést is bemutatott.

Égető Szilárd tűzoltó főhadnagy, a HUNOR mentőszervezet kötéltechnikai egységének vezetője a Grimpday nemzetközi kötéltechnikai versenyen szerzett tapasztalatokat megosztva elmondta, hogy nemcsak a felszereléseket kellett célszerűen átcsoportosítaniuk, hanem a kommunikációt is megreformálták, és a pszichológiai felkészülésre is gondot fordítottak. 

A sorban következő előadást dr. Hábermayer Tamás tűzoltó ezredes, Tolna megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes, a HUSZÁR önkéntes mentőszervezet vezetője tartotta. A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács alelnöke a közelmúltban tartott, SIQUAKE 2021 földrengés kutatás-mentési nemzetközi gyakorlat mentési tapasztalatairól értekezett. 

A nemzeti és nemzetközi árvízi mentés metódusait a karitatív szervezetek szemszögéből Szabján Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési vezetője mutatta be. 

A Pannon Mentőkutyás Alapítvány Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat önkéntes mentőszervezet mentési tevékenységének tapasztalatairól a szervezet elnöke, Balázs László adott tájékoztatást.

Az online konferencia résztvevői dr. Sáfár Brigittától, a Magyar Vöröskereszt országos katasztrófavédelmi vezetőjétől azt tudhatták meg, hogyan készült fel a szervezet egészségügyi

gyorsbeavatkozó egysége a WHO EMT minősítésre. A folyamatban az eszközbeszerzéseken túl számos gyakorlat, tréning és konferencia szerepel, az újraminősítést az elszántság és az alapos szakmai felkészülés együttese garantálja – fogalmazott az előadó. 

A nap utolsó előadását Domján Gábor tűzoltó alezredes, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője tartotta, aki arról beszélt, milyen felderítési, beavatkozási, kárfelmérési tevékenység zajlott a júliusi sellyei vihar idején. 

A konferencia dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, Vas megyei katasztrófavédelmi igazgató, a KKT elnökének zárszavával ért véget.

Fotó: Szőke Péter – BM OKF