Hírek


Tanóra a kéményseprőipar sajátosságairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2017. február 10. 13:32
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet harmadéves, nappali tagozatos hallgatóinak tartott előadást és a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ logisztikai igazgatóhelyettese és egyik kéményseprőipari koordinátora február nyolcadikán. A meghívás célja az volt, hogy a közszolgálati egyetem hallgatói a szakemberek útmutatásával áttekintsék a katasztrófavédelem feladatrendszerébe 2016 során beintegrálódott kéményseprőipari tevékenység felkészülési folyamatát, a feladatellátás első fél évének tapasztalatait.

Az első előadás során Veres János tűzoltó alezredes, a Gazdasági Ellátó Központ logisztikai igazgatóhelyettese végigvezette a hallgatóságot azon a folyamaton, amelynek során a lakosságot érintő kéményseprés a katasztrófavédelemhez került. Az országban található kémények kétötöde, kétmillió háromszázezer égéstermék-elvetető rendszeres ellenőrzése tartozik most már a szervezethez. A feladatokról szólva emlékeztetett arra, a kéményseprés átvételével a központ egy teljesen ismeretlen területre került. A legnagyobb kihívást a szakma sajátosságainak megismerése után az ellátás és a munkaszervezés egységesítése jelentette. Az alezredes részletesen beszélt a feladat kialakult logisztikai rendszeréről, az alkalmazott kézi és műszaki eszközökről, a kéményseprők védőfelszereléseiről és munkaruhájáról, a beszerzési és elosztási folyamatokról, a lakossággal való kapcsolattartás intézményeiről. Bemutatta a 2017. év ellátási tervét, amelynek ismertetése során azt hangsúlyozta: a logisztikai biztosítás kulcseleme az interaktivitás, a felhasználói igények minél pontosabb megismerése és a folyamatos kontroll.

A kéményseprő szakma egyedi jellegéről, a korábbi ellátást jellemző heterogén viszonyokról és a szakmai folyamatok egységes rendszerként való újraszervezésének kérdéseiről Schlott Krisztián kéményseprőmester, a GEK kéményseprőipari tevékenységet ellátó igazgatóhelyettesi szervezetének koordinátora tartott előadást. Többek között elmondta, hogy az utóbbi idők jogszabályváltozásainak célja a szolgáltatás szakmai színvonalának egységesen magas szintre emelése, ez a korábbi években előírt feladatokhoz képest csaknem negyven százaléknyi többletmunkát jelent. A kéményseprő ugyanis ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is feladata van. Beszélt arról, hogy a jövőben komoly eredményeket várnak a katasztrófavédelem kéményseprői által már használt informatikai eszközöktől. A tablet, a mobil alkalmazás és a hozzá épülő adatbázis segítségével, a katasztrófavédelem kéményseprői a címadatok alapján hozzáférnek majd az ország bármely égéstermék-elvezetőjének történetéhez. Már a becsengetés pillanatában tisztában lesznek azzal, hogy a címen hány kémény van, azok mikor épültek, milyen tanúsítványokat adott ki róluk a korábbi szolgáltató, volt-e bármilyen probléma vagy hiba az építés, az üzembe helyezés, vagy a működés során. Ezek az ismeretek egyszerűsíteni és gyorsítani fogják kéményseprő szakembereink munkáját, és jelentősen hozzájárulnak a minőségi elvárások teljesítéséhez.
Az előadások, a hallgatói kérdések nyomán kialakult élénk konzultációval zárultak.

 

Fotó: Veres János tűzoltó alezredes - BM OKF GEK


 

Kapcsolódó képek:

Tanóra a kéményseprőipar sajátosságairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Tanóra a kéményseprőipar sajátosságairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Tanóra a kéményseprőipar sajátosságairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
>>> További képek a galériában <<<